Porciunkula búcsú Kaplonyban
A ferencesek ünnepén összegyűlt a falu közössége - idősek és fiatalok, Kaplony elvándorolt és az alkalomra visszatért fiai -, hogy együtt emlékezzenek meg a monostor alapításának háromszázadik évfordulójáról. Éppen ennyi telt el ugyanis azóta, hogy gróf Károlyi Sándor megírta azt az alapító okiratot, amelyben kifejezte igényét, hogy a templom és monostor helyreállításával ferences szerzeteseket hozzanak Kaplonyba. Ezzel a döntésével megváltoztatta a település életét és jövőjét, mely ezután összefonódott a barátokéval és máig őrzi a ferences lelkiség lenyomatait.
A rossz idő miatt a Szent Antal templomban - és nem annak udvarán - mutatták be a legszentebb áldozatot Ft. Merlás Tibor, a szatmárnémeti Szentlélek egyházközösség ezüstmisés plébánosának celebrálásával. A szentmise elején Ft. Reszler Mihály nagykárolyi főesperes emelte ki a személy és hely kapcsolatának fontosságát: „Ahogy Szent Ferenc életében a Porciunkula - ahol mindig töltekezhetett, ahova szívesen visszatért, hogy új lendülettel hirdethesse Isten végtelen szeretetét -, úgy Merlás Tibor atya számára Kaplony az a hely, ahova huszonöt év után ismét visszatért, hogy együtt adjon hálát a hívekkel annak az Istennek, aki meghív minket, hogy az Ő szeretetének a tanúi legyünk."
Merlás atya prédikációjában emlékezett a huszonöt évvel ezelőtti kaplonyi indulásra: „A több száz esztendős múltra visszatekintő kaplonyi közösség számára a mai nap kiemelkedő ünnep - benne a Porciunkula ünnepe. Másrészt, számomra is megtisztelő, hogy 25 esztendő után visszatérhetek ide hozzátok, ahonnan segédlelkészként papi életem elindult 1986. szeptember 1-jén. Mindig is vallottam a nagy igazságot, hogy a pap életében meghatározó az első hely, de a magam, a magunk huszonöt esztendeje is belesimul - hálával és köszönettel - abba a háromszáz esztendőbe, amelyről a mai búcsúünnepen megemlékezünk."
A háromszáz évvel ezelőtt megírt alapító okiratra, és a benne foglalt döntésre utalva elmondta: „Hála Károlyi Sándor reálpolitikusi felismerésének, éppen háromszáz éve annak, hogy a falu népének élete végérvényesen egybefonódott a ferencesek életével. Ez az egybefonódás immár három esztendeje - 2008-tól - ismét régi fényét hivatott kiárasztani a közösségre. A háromszáz év önmagában megállásra, visszatekintésre és hálára kötelez, hiszen csak annak a közösségnek van jövője, amely nagyon tisztán látja és vállalja az ő útját, nem szégyenli - és nektek nincs mit szégyellnetek! Nyilván, a visszatekintés a nosztalgia önmagában nem elég. Vajmi kevés lenne, ha csak a múlt emlékeit hívnánk segítségül, ha csak abból szeretnénk erőt meríteni a mai nap, hogy milyen is volt az élet itt Kaplonyban évekkel, évtizedekkel ezelőtt. Fejet akarunk hajtani a templom és a ferences rend előtt is, mert tevékenységük felbecsülhetetlen érték. E lelkiség vonásait magunkon hordozzuk, bárhol éljünk is."
A ferences rend központi épületének, a Porciunkula ünnepére utalva Ft. Merlás Tibor elmondta: „A mai ünnepünk középpontjában egy épület áll. Egy kápolnát ünnepelünk, amely kövekből, téglákból áll, amelynek falai, fundamentuma, teteje van. Ha valaki megkérdezné, hogy melyik a legfontosabb épület az életetekben, azt hiszem nagyon sokan talán ezt a templomot jelölnétek meg. Hiszen a magatok lelkiségének a kialakításában meghatározó helye van ennek a templomnak. Innen indult istengyermeki életetek a keresztség szentségében, itt sajátítottátok el keresztény hitünknek az alapismereteit, itt raktátok le azokat az alapokat és pilléreket, amelyre építhettetek a múltban, itt alakítottátok ki azt az erkölcsi rendet amely mindig, mint iránytű mutatott mindannyiunk számára utat. Igen, e templom felbecsülhetetlen érték, és erre legyetek nagyon büszkék."
A búcsúmise végén Kakucs Béla, fr. Szilveszter ofm plébános és házfőnök-helyettes köszönte meg mindenkinek a búcsú szervezésében és lebonyolításában nyújtott segítséget, majd Ft. Merlás Tibor atya ezüstmisés áldásával bocsájtotta el a híveket.
